Persze hogy mi mindig szaladtunk a buszhoz hogy érjük el.Nem voltam nyugodt mert az átjáróba csak zebra volt és nem m indig nézték hogy gyerek menne át az uton.Aztán Andi el hagyta a nyolc általánost és jelenkezzett a könnyü ipari iskolába. Andi olyan 3-4es körül volt az átlaga és fel vették női ruha készitőnek, Nagyon szerette csinálni én meg mindig dicsekedtem vele mindenkinek, ő mindig azt mondta hogy anyu ne mond már mindig! Hát én nagyon büszke voltam rá mert ő osztály első volt mind a három évbe. mikor mentem szülői értekezletre én beszéltem az osztály főnökével, hogy ne mondja mindig Andit hogy mijen jó. Mert a más gyerekét meg nem dicsirte soha és tudom, hogy nem esett jól a szülőknek.Volt egy barátnője Magyar Anita annak az annya nekem mondta hogy mindig várja egy fiu az iskolánál. Pertsze nekem is feltünt hogy Sanyi mindig akkor jött mikor mi mentünk Andi elé a buszhoz.Mikor Andi délutános volt akkor mentünk elébe a mike pércsi utra. Akkoz még nem tudtam hogy ők együtt járnak, Egyik este Sanyi megvárt ithol bennünket és elnézéstkért, hogy Andit el hozta az iskolából, na akkor tudtam meg hogy eggyütt járnak. Azt szerettem benne hogy őszinte volt velemszembe,aztán mindennap itt volt nálunk mert ők nem messze laktak mi hozzánk.Aztán Andit elküldték SZ-K-Tversenyre és a kis buta szán-szándékosan nem akart első lennimert előbb le vizs gázott volna mint a barátnői és sajnálta őket.Hát ahogy levizsgázott Andi fel mentünk a centrum áruházba és meg vettük neki az első varrógépet, Majdki ugrott a bőréből ugy örült a gépnek. Én meg azt mondtam hogy meg érdemled mert ügyess vagy.
Aztrán vége volt Anikónak is az általános iskolának és ő minden áron pincér akkart lenni.Hát persze hogy nem vették fel. Mert ő nem volt olyan jó tanuló, meg aztán ő mind a három helyre azt irta hogy felszolgálló. És a többi helyről meg már le késsett,aztán ajánlották, hogy aTITT is indit iskolát. Ez az iskola is három éves, csak itt nem járt a családi pótlék és a diák igazolvány, mert valami maszek csinálta és fizetni kellet érte, de éngem nem érdekelt csak legyen meg a vágya gyereknek, Ugyan olyan bizonyitványt adtak mint a többi tanulónak.
Aztán Andi és Sanyi ugy össze melegedtek hogy meg kérte a kezét, És a másik évben meg tartotuk az el jegyzést,igy husvét táján.Aztán a másik év junius 11-én meg volt a nagy lakadalom.Na azt nem felejtem el soha azt a hetet, ahogy a sátort felálitottuk. Mi ketten a papával csütörtöktől vasárnap estig egy szemet se aludtunk mert ki jártunk oda ahol felvolt álitva a sátor hogy elne lopjanak valamit.Aztán már papa lefeküdtmert elvolt fáradva kivül belül. És én szóltam neki hogy menjünk mert jött a sátorért a gazdálya ő meg ugy fel ugrott hogy az ablakon akart kijönni olyan kába volt.Aztán már örültünk hogy el mentek a vendégekde még anyósom azt mondta hogy majd őtet haza viszi az unokája. Andiék meg majd juliusba utaztak el nászutra,Görög Országba a tenger partra.
Addig mig ők oda voltak a nászuton, Mama pedig be került a kórházba. De ő azért ment be hogy levágják a nagy lába ujját, mertő nagyon el kezelte magának.Ott meg ojan hüjék voltak az ápolók, hogy sok viz hajtót adtak neki és teljesen ki száradt aztán be lázasodott és nem birta sokáig. mindig kérdezte tőlünk,Andiék? mert mentünk minden nap hozzá.Mikor haza jöttek Andiék el mondtam hogy mama mindig kérdez és be ültünk a kocsiba és mentünk hozzá. Mikor Andi meg fogta a kezét és kérdezte tőlle hogy meg ismersz mama ő fel nézett rá és aztmondta hogy persze hogy meg hát Andivagy aztán . Hát a jóisten fent tartotta adig mig Andit meg látta.Meg nyugodott és meghalt.
üdv: majd fojtatom.
